Mai második bejegyzésemnek csak egyik oka, hogy az előző részek (első, második, harmadik) közzététele óta már Aarhust is bejártuk, de úgy gondoltam, haladok a kronológia fonala mentén, még ha akadt is kivétel, ami erősítené a szabályt. Aggódni felesleges, ott is kattant a Nikon. :)

A másik, de sokkal fontosabb, hogy jeles nap vagyon ma! Keresztanya, ha olvasod (ha nem), Isten éltessen még nagyon sokáig! Ölellek-puszillak innen a szomszédból! :)

Hazafelé, Lundon át.


A lundi székesegyház

Míg a többiek körbegyalogolták a kisvárost, addig én leléptem tőlük, hogy találkozzak egy másik brightoni barátommal, aki német létére Svédországban tanul, de megjárta már Hong Kongot is, és jelenleg egy dél-koreai cégnél gyakornok. Ja, a kulcstartója pedig, melyet büszkén mutatott, egy kis színes Magyarország. Kicsit nemzetközi, nem? A szép napsütéses délelőttön David (merthogy így hívják) megmutatta az egyetem pár épületét, nem semmi a placc így ősszel. Hamár egyetem: a 82ezer lakosnak felét a világ százöven országából idetévedt hallgatók adják, azzel a Lundi Egyetem Svédország legnagyobb oktatási intézménye.

Lund, random HHH (helyi híres hős). Valószínűleg polgármester lehetett. Vagy tanár. Vagy pap.

Az egyetem főépülete. David egyszer látta belülről, amikor beiratkozott.

Na erre nem emlékszem, melyik karé.

Őszi színkavalkád

A végére hagytam a legtutibbat: az egyetem könyvtárát. Itt állítólag minden van. Ha nincs, akkor megszerzik. David elmondása szerint belülről már nem ennyire szép, a padlóban beépített nyomkövető van: nyikorog a padló bárhova lépsz.

Stockholm klassz és pont. Minden van, ami kell, hogy egy város igazán sokszínű és nyüzsgő legyen. A turistákkal teli belvárostól kezdve a tömött metrón át a helyiekkel töltött kávézókig, öreg és modern épületek megfelelő ritmusban elhelyezve, parkok, hidak, sík és domb. Olyasmi, mint Budapest, csak jobb.

Egyik nap körbejártam (félig) a szigetünket, ilyen vacak a kilátás onnan:

A hajó a hotelünk elől. Mögötte csupa ósdi viskó...

Évszázad?

Említettem ugye korábban, hogy a sziget nyomokban hadilétesítményeket is tartalmaz. Ezek közül pl itt egy torpedógyár portékáival.

Állítólag gyorsabb Phelpsnél.

Ágyú is akadt

Ezt látja a gyár minden nap.

Horgonyos tandem.

A két hajó a fenti képről kicsit közelebbről.

Az az utca, melynek része a háttérben narancssárgával jelölt épület, Stockholm egyik luxusutcája, ott jár a villamos is, amiből sajnos csak egy viszonylat van a városban.

Eről az utcáról van szó...

...és erről a villamosról.

Nade vissza a szigetre:

Az a jó a skandikban, hogy szeretik a régiségeket. A mégjobb, hogy szeretik őket karbantartani. A legjobb pedig, hogy meg is tehetik.

És a bejegyzés végén egy vagány szigetlakóval búcsúzom

Ottlétünk alatt természetesen körbejártuk a várost, persze csak a belső részeit. Tömközt nem használtunk, mert minekaz, ezért nap végére általában eléggé elfáradt a csapat, de megérte. Igazi turisták voltunk, a teljeség igénye nélkül megpróbálom felsorolni, mi mindent sikerült látnunk. Itt jegyezném meg, hogy annyira mégsem vagyok jó turista, mert nincs mindenről fotóm. Nem szeretek ugyanis közhelyes képeket lőni, azok úgyis ottvannak minden programfüzetben és térképen.

Stadshuset (Városháza):

Riksdagshuset (Parlament):

Kungliga Slottet (Királyi Palota):

Storkyrkan (Nagytemplom):

Konserthuset:

Dramatiska Teatern (Royal Dramatic Theatre - Királyi Színház):

A Gamla Stan (Gangnam Style Az Óváros, csakúgy, ömleszve):

Köszönöm az eddigi türelmed! Megnyugtatásképp pedig csak annyit, hogy van ott még, ahonnan eme képek jöttek!

Szombat este szerencsésen visszaértünk a suliba, ezzel lezártuk az egyhetes "tanulmányi kirándulást", ahogy itt nevezik, és ezzel együtt a közel húszórás hazautunkat is. Az igazsághoz természetesen hozzátartozik, hogy azért lett ennyi az annyi, mert a szórványos megszakítások mellett egy komolyabb pihenőt tartottunk Lundban, illetve egy másikat is, de ezekről majd később, haladjunk szépen sorjában.

Arra jutottam, hogy darabokban fogom közölni az arra érdemest erről a kirándulásról, mert annyi mindent kéne leírnom, hogy azt sem tudom, hol kezdjem. De persze tudom, az elejénél, úgyhogy neki is kezdek, mert semmi sem lesz itt belőle. Tehátakkor, rajtra fel!

Szombaton este tízkor indultunk, előtte kicsit mindenki izgult, hogy vajon megint sikerül-e olyan fantasztikus buszt kifognunk, mint amivel Koppenhágába mentünk, de szerencsére aggodalmaink feleslegesnek bizonyultak. Izgalom azért volt, hoztam a formám: sikerült az utolsó pillanatban elszaladnom a bőröndömért, ami majdnem itt maradt. De nem.

Ő lett a nyertes típus. Kívül nagy böszme, belül lehetne tágasabb.De azért csak elfértünk benne ötvenen.

Éjszaka elég hűvösö volt a buszban, ez annyira nem zavart, mert volt nálam sok extra ruha, az már rosszabb volt, hogy alig bírtam elaludni. A pihenők előtt fél perccel pedig a hat plusz negyedik érzékem segítségével mindig sikerült felébrednem az alfa állapotból, így nem voltam túlzottan kipihent, mikor reggel nyolc körül megérkeztünk első svéd állomásunkra, Vadstenába, ahol aztán reggeliztünk is.

Na, melyik országban vagyunk, és hol bújik meg a kakukktojás?

 
Az a település egy élő történelem. A kastélyt már nagyon messziről kiszúrtam, templomot apátságot természetesen itt is néztünk, de az igazi csoda, ami nagyon tetszett, az a régi kis vasútállomása volt, egykét régi síndöcögénnyel.

A mi fasza csehszlovák BzMot-unkhoz képest ez a teknő sehol sincs, ráadásul a skandik csak a színét tudták másolni. Nem tudnak ezek semmit.

Reggeli után, ahogy már elszóltam magam feljebb, megnéztük a régi kolostort, amely annyira régi, hogy egy 1350-ben, Szent Brigitta által építtetett kolostor alapjain nyugszik. Ennek a történetéről is hosszasan esett a szó, persze dánul, úghogy ha érdekel, kérlek kérdezd Guglit, én annyira emlékszem, hogy amúgy hotel is működik benne! (Ésigen: Vadstena Klosterhotel.) Az alább látható kastély a legjobb állapotban megmaradt Vázagusztáv (Gustav Vasa, 16. sz.) korabeli királyi lak, jelenleg 16-17. századi bútorok és festmények múzeuma.

     Amint a mellékelt ábrák is mutatják, a világi élet színtere jobban izgalomba hozott, mint az amúgy szép és hatalmas templom.

Záráskép(p) pedig bicikli, mi más? :)