Mai második bejegyzésemnek csak egyik oka, hogy az előző részek (első, második, harmadik) közzététele óta már Aarhust is bejártuk, de úgy gondoltam, haladok a kronológia fonala mentén, még ha akadt is kivétel, ami erősítené a szabályt. Aggódni felesleges, ott is kattant a Nikon. :)

A másik, de sokkal fontosabb, hogy jeles nap vagyon ma! Keresztanya, ha olvasod (ha nem), Isten éltessen még nagyon sokáig! Ölellek-puszillak innen a szomszédból! :)

Hazafelé, Lundon át.


A lundi székesegyház

Míg a többiek körbegyalogolták a kisvárost, addig én leléptem tőlük, hogy találkozzak egy másik brightoni barátommal, aki német létére Svédországban tanul, de megjárta már Hong Kongot is, és jelenleg egy dél-koreai cégnél gyakornok. Ja, a kulcstartója pedig, melyet büszkén mutatott, egy kis színes Magyarország. Kicsit nemzetközi, nem? A szép napsütéses délelőttön David (merthogy így hívják) megmutatta az egyetem pár épületét, nem semmi a placc így ősszel. Hamár egyetem: a 82ezer lakosnak felét a világ százöven országából idetévedt hallgatók adják, azzel a Lundi Egyetem Svédország legnagyobb oktatási intézménye.

Lund, random HHH (helyi híres hős). Valószínűleg polgármester lehetett. Vagy tanár. Vagy pap.

Az egyetem főépülete. David egyszer látta belülről, amikor beiratkozott.

Na erre nem emlékszem, melyik karé.

Őszi színkavalkád

A végére hagytam a legtutibbat: az egyetem könyvtárát. Itt állítólag minden van. Ha nincs, akkor megszerzik. David elmondása szerint belülről már nem ennyire szép, a padlóban beépített nyomkövető van: nyikorog a padló bárhova lépsz.