A változatosság kedvéért a tegnap is az ismerkedés jegyében telt. A Morgensamling, azaz a reggeli közös éneklés (nem röhög, a dánok nagyon sokat énekelnek, talán ezért is egy hangyatalpnyit összetartóbbak, mint mi) után a tanárok bemutatták az óráikat pár mondatban, amiket tartani fognak. Ez egy laza két órás előadás volt, természetesen a helyi erőknek nagyobb választékot kínálva, de nincs ok aggodalomra, én is pöpec dolgokat fogok csinálni ám!

International studentként fő óránk (Hovedfag) a dán nyelv és kultúra megismerése lesz, emellett pedig A-D-ig voltak választhatók melléktárgyak (Sidefag), melyek közül a Band, a Model&Form, Danish culture és Boldspil (lényegében foci) tárgyakat karikáztam, persze némileg irányítottan fakultatív módon. Az órákra majd később visszatérek, most még van pár percem írni a tegnapról, inkább erre helyezném a hang súlyát.

Szóval miután kiválasztottuk a tárgyainkat, a szíhnáz/sportterembe kellett mennünk, a "Ship o'hoi!" nevű programra, melyről fogalmunk sem volt, hogy mi lehet. Nikolai, a zenetanár vezényelte le, kifejezetten jó móka volt, de hangsúlyozom azért, mert mindenki részt vett benne az első perctől fogva, tanárok-diákok egyaránt. A belőlünk álló tömeg alkotta a hajót, és Nikolai vezényszavaira kellett különböző egyéni, vagy pár fős feladatokat végrehajtani. Nade közben figyelni is kellett, mert akik elrontják, vagy elszámolják magukat (pl. ötfős sorba beállnak hatodiknak), azok adott esetben a többieket is megölik! A lányok elképesztő hangzavart csaptak minden egyes utasítás után, de hát ők már csak ilyenek... :) Egész sokáig jáékban voltam, és végig rengeteget röhögtünk egymáson és magunkon. Azért ez fontos.

Ezután következett első dánórám! De erről majd a reklám után, most rohannom kell énekelni a többiekkel, ugyanis a dánok iszonyat pontosak. Még másfél percem van.

23:55

Ennyi van most, mikor belekezdek a folytatásba. Mads már vízszintben volt, ezért kijöttem a folyosóra gépelni, akkora jóarc vagyok, ezért jutalomból minnyár megveregetem a saját vállam. Azért az vicces, hogy reggel még a tegnapelőtt összefoglalóját próbáltam megírni, erre tessék, eltelt közben még egy nap, ami szintén nem volt eseménytelen.

Tulajdonképp a napnak két fénypontja volt, az egyik, hogy túléltem életem első dán nyelvóráját, a másik pedig az esti SmuggleSmart nevű csapatjáték. Az előbbiről (illetve a dánokról) majd később -na, ehhez a mondathoz már eléggé hozzászokhattál, ha olvastad korábbi bejegyzéseim- elébb essék szó a játékról. A névből némi logikával és angoltudással kikövetkeztethetted, hogy valami trükközés lehet a dologban. Nos így történt, hogy nindzsák és terroristák indultak útnak, hogy a gondosan becsomagolt "árut" eljuttassák az eladóktól a vevőkig, persze a megfelelő haszonkulcs (100%) mellett. Ebben mindössze két dolog akadályoztatott: 1. voltak rendőrök, akik ha rajtakaptak, vitték amit a gyanúsítottnál találtak, legyen az pénz, vagy a drog, 2. halványlila gőzöm sem volt róla, hogy merre találhatók azok az átok vevők. De aztán kisebb kalandok árán eljuttattam én is egy adaggal a célba, majd utána jól lefoglaltam a rend éber őreit, hogy a többiekkel addig se tudjanak foglalkozni. A kalandok után a közösségi szobában volt találkozó, ahol végülis nem hirdettek győztest, de nem is igazán lehetett volna. Jött a megérdemelt csocsó, majd billiárd és éjfél után nem sokkal már ágyban is voltam.

Na ez az, ami ma nem fog megtörténni...